A csákvári Esterházy-kastély főbejárata - kép: Krumpli Béla
Azért jó ráérősen utazgatni, mert eljuthatunk olyan helyekre is, amelyek eredetileg nem szerepeltek a céljaink között. Mi így csodáltuk meg a Csákvári kastélyt és a gyönyörű parkját, Majkra menet. Mindig el tudunk alélni egy ilyen gyönyörű épülettől és parktól, szóval egyáltalán nem bántuk meg, hogy megszakítottuk az utunkat. Ráadásul a világ egyik legjobb fej portásával is találkoztunk. Egy olyan emberrel,a ki imádja a munkahelyét. Mindent, de mindent tudott róla, röviden elmesélte a történetét, felhívta a figyelmünket, hogy mit nézzünk meg feltétlenül a parkban. Azóta is emlegetjük őt. Nekünk hatalmas élmény volt vele találkozni, de gondolom, neki is jó érzés látni, hogy mekkora örömet tud szerezni az arra járó turistáknak.
A kastély a park felől - kép: Krumpli Béla
Csákvár Fejér megye északi részén, a Vértes-hegység délkeleti peremén található. 1629-ben került Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába, aki felvirágoztatta a települést: kastélyt, templomot építtetett, híres gazdaságot működtetett.
A kastélyt 1778-ban kezdték el a fertődi kastély mintájára, eredetileg barokk-rokokó stílusban, Fellner Jakab tervei szerint kezdték el építeni. Később többször átalakították, csak hátsó udvari homlokzata maradt eredeti formájában. A mai is látható, klasszicista stílusú átalakításokat Charles Moreau tervei szerint végezték.
A 77 hektáros parkját 1799-ben kezdtek el telepíteni, az akkoriban még viszonylag újnak számító „átmeneti” stílusban alakították ki. Ennek köszönhetően egymástól független egységekből állt: a zárt angolkertből, a csillagsétányból, a fácánoskertből, az urasági konyhakertből, valamint az Allé-erdőből.
1800-ban a kertalapító helyébe fia, gr. Esterházy Miklós lépett, aki átalakíttatta a kertet. A kastély központjából induló három tengelyt megőrizték, azonban a régi, részletekben gazdag szentimentális kert helyett egy klasszikus parkot alakítottak ki. A II. világháborút és az azt követő éveket ez a park is megsínylette, ám az utóbbi években felújították, a napórát, a Szentháromság-szobrott és a vadászkápolnát, a Gessner-házat újraépítették.
A Vértes-hegység környékének egyik legjelentősebb, legsajátosabb karakterű parkja ez. Közel 400 féle fafajtát ültettek, ma is láthatók a mediterrán fenyők, a 200 éves platán, és a gesztenyefák, vérbükkök, méretes vasfák, törökmogyorók, ezüsthársak, gyertyánok, kőrisek, szilek és különféle tölgyek.
Az épület 1954 óta TBC-kórház, majd a Fejér Megyei Szt. György Kórház Csákvári Intézeteként működik. A park látogatható szabadon, de a kertbe a kastélyon keresztül vezet az út. Tiszta Büszkeség és balítélet-érzése lesz az embernek. Olyan nő nincs, aki a maga Mr. Darcyjának itt ne mondana igent.
A parkra legalább egy órát érdemes szánni, és az sem baj, ha kéznél van egy piknikkosár. Az ilyen helyek belőlem legalábbis kihozzák a romantikus felemet. Azonnal fűben akarok heverészni, karonfogva sétálgatni, nevetgélni a platánok alatt és gondtalanul uzsonnázni a kert valamelyik árnyékos zugában. Kár lenne ezt az érzést rohanással megzavarni.
A parkról itt, a kastélyól itt lehet bővebben olvasni.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess bennünket a facebookon is!