SVÉT a Rosinante udvarán - kép: Krumpli Béla
Amikor kiderül, hogy van ez a blogunk, általános reakció, hogy az emberek arca felderül, és őszintén elkezdenek örülni. "Nahát, tényleg, nem is ismerjük Magyarországot, jé, tényleg, belföldre is lehetne menni, igen-igen, mi is ezt gondoljuk" - ilyeneket szoktak mondani, és vagy elkezdenek tervezni, hogy akkor hova is utaznának, vagy elkezdik mesélni saját belföldi élményeiket. Szerencsére egyre több van.
Aki még nem vágott bele az országjárásba, de már eszébe jutott, hogy akár elugorhatna egy-két helyre, annak ajánlanék egy vidám kis települést, sok-sok látnivalóval, és két remek programmal. Meggyőződésem, hogy szeptember 7-8-án ennél jobb program nem lesz az országban, ehhez fogható is csak egy - arról itt volt szó. Fordítsuk hasznunkra azt, hogy ez az ország ilyen kicsi, hogy egyik végéből a másikba egy-két napos kirándulásokat is érdemes megszervezni, az utazás nem vesz el sokat a hasznos időből.
Az már közhely, hogy Magyarországon az számít, ami Budapesten történik, ami meg nem, arról alig lehet hallani. Az állításra szerencsére egyre gyakrabban cáfol rá a vidék, az ország legtöbb pontján vannak már olyan történések, amelyekre érdemes, muszáj figyelni. A vidékiek egyre gyakrabban hallatják hangjukat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy változzon a helyzet, fedezzük fel azt is, ami a főváros határain túl van.
SVÉT a Rosinante udvarán - kép: Krumpli Béla
Ezt az áldatlan helyzetet elégelték meg az egyre szaporodó, és egyre jobb vidéki éttermek is. Összefogtak, és elhatározták, hogy egy jó hangulatú családias rendezvényen vendégül látjuk a törzsvendégeket, a régieket, újakat és leendőket. A vendégség annyira jól sikerült, hogy közkívánatra sorozat lett belőle. Azóta évente kétszer összegyűlnek valamelyik étteremnél, és megmutatják, mit tudnak. Bíznak abban, hogy ha egy helyen vannak sokan, több embert sikerül meggyőzniük, hogy érdemes akár utazni is azért, hogy megismerjék őket, de legalább azért, hogy egy jót egyenek. Így született meg a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT). Az első házigazda a Rosinante volt a Szentendrei Szigeten, majd őt követte a Walter volt Perbálon, majd a Mandula Villányban.
A Nomád étterme - forrás: Nomád Hotel
Szeptemberben lesz a negyedik találkozó, ráadásul nem is akárhol: Noszvajon, Egertől 10 kilométerre, a Bükki Nemzeti Park déli határánál, ezen belül a Nomád Hotelben, azaz a Balogh családnál. Merthogy a Nomád Hotel egy vidám családé, akik úgy bánnak minden vendégükkel is, mintha messzire szakadt családtag lenne. A hotel a bázis, ahol bármikor meg lehet szállni, ahova bármikor vissza lehet térni. És ha az ember megismeri a Nomád Hotelt és tulajdonosait, ő maga is úgy fog visszavágyni, mint ahogy haza szokott. Mi például csak találkoztunk Baloghékkal korábbi SVÉT-eken, és tudtuk, nekünk jó lesz, ha elmegyünk Noszvajra. Így ugrottunk be első alkalommal egy kávéra meg egy pohár borra, és szerettünk bele végérvényesen.
Baloghék nem született noszvajiak, de ők is úgy jártak, mint azok a francia eredetű, karthauzi barátok, akiket még az 1700-as évek első harmadában telepítettek Eger környékére, majd mintegy száz év múlva Noszvajra. Állítólag a település neve is tőlük származik. Annyira megszerették ugyanis, hogy csak úgy emlegették: nous village, ez magyarosodott az évszázadok alatt Noszavj-já. Ha mindez csak legenda, akkor is annyira kedves, hogy kár lenne nem terjeszteni.
Baloghék minden esetre ezt a történetet a magukénak vallják, mint ahogy a települést is. Igyekszenek is alakítani, vidámmá és tartalmasabbá tenni a mindennapokat, sőt, szívesen vágnak bele olyasmibe is, ami látszólag lehetetlen, de legalábbis az elején rajtuk kívül sokan nem hisznek benne. Jókedvvel, optimistán, sok-sok ötletet megvalósítva élnek, most éppen lázasan készülnek a SVÉT-re.
Aminek a tematikája ezúttal a szabad tűz lesz. A jelenlévő séfeknek* az a feladata, hogy megmutassák, mit tudnak stílusos Nomád körülmények között, bonyolultabb konyhai berendezések híján grillen, wokban, tandori, vagy hagyományos magyar kemencében, illetve egyéb módon előállítani - szabad tűzön.
kép forrás: Nomád Hotel
Ezen kívül a Nomád hotel szeretné, ha Magyarországon elterjedne a GLAMPING stílus. A kifejezés a glamorous és a camping kifejezés összevonása, és a stílusos kempingezést jelöli. A házigazdák az eseményen bemutatják, hogyan lehet kényelmesen, hangulatos kiegészítők között kempingezni. A sátrakat természetesen ki is lehet próbálni, ahogy ismerem Baloghékat, mindannyian úgy jövünk majd el Noszvajról, hogy azonnal glampingezni akarunk: belvárosi társasház udvarán, körfolyosón, panelben, szobában, mindenhol.
Noszvajon azon a hétvégén nem csak a SVÉT lesz, ekkor tartják a településen a már hagyományos kemencés napokat. Mivel a legtöbb háznál kemence is van, ezen a hétvégén sokan nekilátnak, begyújtanak, és valami finomat sütnek, amivel megvendégelik az odaérkezőket. Persze a két rendezvényt nem túl bölcs dolog egy napra sűríteni, félő, hogy annyi mindent néhány óra alatt nem lehet megkóstolni, legalábbis úgy nem, hogy a végén is minden falatját élvezzük.
Amennyiben valaki nem hatódik meg egy ilyen különleges gasztro-eseménytől, nem érdekli, hogy mégiscsak itt a legmagasabb az egy főre jutó kemencék száma, nem vonzó számára az sem, hogy Noszvaj az ország legtisztább levegőjű települése, azok számára a falu tartogat még meglepetéseket. Kastélyokat, templomot, gazdaházat, bormúzeumot, és ami a legizgalmasabb: pinceházakat és barlanglakásokat.
*Noszvajon a következő éttermek lesznek jelen: Anyukám Mondta, Chianti Étterem, Ikon Étterem, Kistücsök Étterem, Macok, egykori Imola udvarház, Mandula Étterem és Bor Bár, Manga Gasztronómiai Műhely, Rosinante Étterem, Viator Apátsági Étterem, Walter Vendéglő, Sarki Fűszeres.
